Évszázadok óta egyetemes munkaszüneti nap

A Karácsony – a Jézus Krisztus menybemenetelére emlékeztető Húsvét után – a legnagyobb keresztény ünnep, amely az I. Konstantin római császár által 325-ben összehívott nikaiai zsinat határozatának értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Azóta minden évben december 25-én tartják világszerte (annak ellenére is, hogy történelmileg nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének időpontjaként), amely nap aztán az emberiség talán egyetlen igazán egyetemes ünnepévé, a szeretet, az odaadás, a békesség, a család, az otthon tradicionális és bensőséges (munkaszüneti) örömnapjává vált.

Magyarországon a szocializmus korai éveiben igyekeztek is új irányba terelni a karácsonyi ünnepkört. Eltávolodva a vallási alapoktól fenyőünneppé ideologizálták, második napját  (amely egyébként Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe a katolikus egyházban) munkanappá nyilvánították, sőt megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést, ekképpen megoldva az ajándékozás munkásosztályt mételyező imperialista-kapitalista szokását is. 1956. decemberére viszont a Fenyőünnep visszakapta a második munkaszüneti napját, 1988-ra pedig végképp elveszítette jelentőségét és ismét teljes pompájában, a maga két munkaszüneti napjával (amelynek hosszát, évek óta tartó próbálkozásokkal, a szenteste napjával is igyekeznek megnyújtani az aktuális ellenzéki körök) ragyoghatott fel a Karácsony.