Többen jönnek, de többen is mennek

Hiába jönnek külföldről egyre többen Magyarországra dolgozni, a hazai munkaerő-biztosítási gondokat nem fog sikerülni megoldani, ha a honi munkaerőt nem tudjuk itthon tartani.

A Hauptverband elnevezésű osztrák társadalombiztosítási szervezet adatai szerint, 2019 januárjában egészen pontosan 96 635 magyar állampolgárt foglalkoztattak Ausztriában. Ez 2177 fővel több magyar dolgozót jelent 2018 decemberéhez, és 5641 fővel többet a 2017-es év hasonló időszakához képest. Az Österreichische Sozialversicherung nevű szervezet adatai szerint 106 554-re nőtt az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma 2021 júliusában. Ez újabb történelmi rekord.  Az osztrák társadalombiztosító adatai szerint 2023. júniusban már közel 125 ezer magyar dolgozott Ausztriában, így Magyarország adja a legtöbb külföldi munkavállalót (13%) az osztrákoknak (németek mintegy 123 ezren, a harmadik helyen álló románok pedig közel 85 ezren keresik kenyerüket Ausztriában

Ráadásul azon hazai foglalkoztatók számára, akik a szomszédos, elsősorban keleti országok, magyarul beszélő munkavállalóinak magyarországi foglalkoztatásba-vonásában bíznak, van még egy rossz hír: az Ausztriában állást vállaló román és szerb (ukránokról, szlovákokról nincs ilyen jellegű friss adat) állampolgárok számának növekedési üteme hasonló a magyarokéhoz. És bár abszolút értékben (főben) még nem érik el a magyar dolgozók számát, de például a román munkavállalók már behozták a törököket, így a németek, és a magyarok után ők a harmadik legnépesebb vendégmunkás-nációt alkotják. Vagyis a keletről érkezők miért maradnának Magyarországon dolgozni (még átmenetileg is), ha egyből mehetnek Ausztriába is…

Az osztrák Der Standard 2019-ben nemrégiben 600 ezerre becsülte a külföldön dolgozó magyar állampolgárok számát (határ közeli osztrák településeken a kereskedelemben, a vendéglátásban jóformán csak magyar munkaerőt találni), azzal a kiegészítéssel, hogy sokakról, például az ingázókról, a hatóságok nem is értesülnek, mivel nem jelentik azt be.

A magyar kivándorlók, illetve vendégmunkások többsége (75%-a) Ausztria mellett, főként Németországba és Nagy-Britanniába tart egyébként (de igen népszerű célpont még Svédország, nagyjából 30 ezer; Hollandia, mintegy 23 ezer;  és Dánia, kb. 5-6 ezer honfitársunkkal). 2006 és 2018 között évente átlagosan 60 ezer, összesen közel 800 ezer honfitársunk távozott külföldre (persze egy részük haza is jött). A hivatalos Eurosat adatok szerint, a fent említett három országban - a körülbelül félmilliós jelenleg is külföldön tartozkodó hazánkfiából - több mint 380 000 magyar él és/vagy dolgozik. Ausztriában és Németországban nő a magyarok száma, Nagy-Britanniában, bizonyára a brexitnek is köszönhetően, jelentősen, több mint 20 ezerrel fővel viszont csökkent.

Magyarországon a 15-64 évesek elvándorlási aránya 2010-ben 1,3% volt. A 2010-es évtized elején gyorsult fel az eláramlás, néhány év alatt 2 százalékponttal emelkedett. Az évtized második felére viszont lassult a növekedés üteme, 2015 és 2019 között „csak” 1,2 százalékpontnyit emelkedett. A magyarországi elvándorlást 65%-ban a magasabb jövedelem reménye motiválja, 40%-ban viszont az elkeseredettség (a hazai munkalehetőségek hiánya, illetve kilátástalansága) és 37%-ban pedig a hazai politikai hangulat (az egyetemi diplomások több mint 50 %-nál!) van az elmenetel hátterében.